Meszlényi Antal (Tótszentmárton, 1894. ápr. 16. – Székesfehérvár, 1984. ápr. 16.): r. k. pap, történész. 1912-ben érettségizett, majd teológiai tanulmányokat folytatott Bp.-en és ugyanott bölcsészeti tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegy.-en, 1921-ben szentelték pappá és ekkor szerzett bölcsészdoktorátust is. 1921-től 1950-ig hittanárként dolgozott Bp.-en, 1928-ban egy.-i magántanárrá, 1941-ben egy.-i rk. tanárrá nevezték ki. 1977-ben nagypréposti kinevezést kapott. Történészként a m. állam és az egyház kapcsolatával foglalkozott. – F. m. A katolikus egyház és az állam 1848-49-ben (Bp., 1928); A magyar jezsuiták a XVI. században (Bp., 1931); A jozefinizmus kora Magyarországon (Bp., 1934); Buda felszabadítása, 1686 (Bp., 1936); Az egri érsekség felállításának és a kassai és szatmári püspökségek kihasításának története (Bp., 1938); Az egyház a forradalmak korában (Bp., 1941); Gróf Zichy Domokos veszprémi püspök (Veszprém, 1941); Magyar sorsunk hősei Mohácstól Trianonig (Bp., 1942); Magyarországi Szent Margit (Bp., 1944); A magyar hercegprímások arcképcsarnoka (Bp., 1970); Magyar szentek és szentéletű magyarok (München, 1976). – Irod. Az Esztergomi Főegyházmegye Névtára és Évkönyve (Esztergom, 1982).