Mindszenty József, Pehm (Csehimindszent, 1892. márc. 29. – Bécs, 1975. máj. 6.): esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, legitimista politikus. Szombathelyen végezte a teológiát, 1915. jún. 12-én pappá szentelték. Káplán Felsőpatyon, hittanár Zalaegerszegen; a Tanácsköztársaság idején kiutasították Zala vm.-ből. 1919. okt. 1-től zalaegerszegi plébános, férfi- és női zárdát, isk.-kat, egyesületeket, nyomdát alapított. Címzetes apát (1924), pápai prelátus (1937). 1944. márc.-tól veszprémi püspök. Apor Vilmos, Shvoy Lajos püspökkel, Kelemen Krizosztom főapáttal közös emlékiratban Szálasihoz folyamodott, hogy ne tegye ki a Dunántúlt az utóvédharcok pusztításainak. A nyilasok ezért 1944. nov. végén Sopronkőhidán bebörtönözték, ahonnan 1945. március végén a csendőr fegyőrség megszökésekor szabadult. XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki (1945. szept.). Az 1945-ös ngy.-i választások ügyében a püspöki karral együtt körlevelet adott ki, mely ellen a koalíció pártjai tiltakoztak. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Ellenezte a népi demokratikus reformokat, különösen az isk.-k államosítását (1948. jún. 16.). Mindenekelőtt hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmények gyanúja miatt 1948 decemberében letartóztatták; a népbíróság tanácsa koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélte, azonban egészségi állapotára való tekintettel egy idő után a felsőpetényi püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben. 1956. okt. 31-én a forradalom és szabadságharc oldalára állt katonák Bp.-re hozták. Nov. 3-án rádióbeszédet mondott, amelyben a földreform felülvizsgálására célzott. Nov. 3-ról 4-ére virradó hajnalon az USA budapesti nagykövetségén menedéket kért és kapott; ezután tizenöt évig itt tartózkodott. 1971 őszén végleg elhagyta Mo.-ot, Bécsben telepedett le. VI. Pál pápa 1973-ban lemondásra szólította fel; miután ezt megtagadta, a pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Körutat tett az USA-ban. A bécsi irgalmasok kórházában halt meg. Mariazellben temették el (máj. 15.). Hamvait 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. Emlékiratai több nyelven jelentek meg. – M. Az édesanya a vallás, társadalmi kérdés és költészet tükrében (Pehm J. néven; 1916); Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora (Pehm J. néven; Zalaegerszeg, 1934); Emlékirataim (Toronto, 1974). – Irod. A M.-per (összeáll., jegyzetelte Gergely Jenő és Izsák Lajos, Bp., 1989); Aradi Zsolt: Card. M. speak (New York, 1949); Kovách Aladár: A Mindszenty-per árnyékában. Dokumentumok, pásztorlevelek, rendőri utasítások, tiltakozások, jegyzetek (Innsbruck, 1949); Török József: M. bíboros élete (Bp., 1991).