Miskolczi László (Hajdúszoboszló, 1923. okt. 16. – Bp., 1988. júl. 7.): festő, Munkácsy-díjas (1963, 1974). Középisk.-i tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte, ahol G. Szabó Kálmán figyelt föl tehetségére. A Képzőműv. Főisk.-n 1949-ben kapott diplomát. Mestere Szőnyi István volt, aki mellett később ösztöndíjas tanársegédként dolgozott. 1949-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. Egy ideig műszaki rajzoló, majd 1952-től nyugdíjazásáig a Képző- és Iparművészeti Szakközépisk. tanára. 1956-59-ig Derkovits-ösztöndíjas. Reggeli hangulat c. képével ezüstérmet nyert a moszkvai Világifjúsági Találkozón (1957). 1982-ben Kodály Zoltánról készült portréjáért a Debreceni Tárlaton I. díjat, az 1988-as Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton szereplő műveiért posztumusz fődíjat kapott. Lírai hangulatfestészete a posztnagybányai iskola hagyományaihoz kapcsolódik. Hatással volt rá Bernáth Aurél és Mednyánszky László művészete is. Képeire alapos rajzi szerkesztés, kompozíciós készség, összefogott, nagy színfoltok jellemzők. Központi témája a föld, a paraszti munka, az anyaság. Tájképeit a szülőföld és az ott élő emberek szeretete és tisztelete hatja át, átszőve a gyermekkor emlékeivel. Számos portrét is festett (pl. Bartók, Kodály, Németh László, Petőfi). Rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon (pl. Hatvani Galéria, Debreceni Nyári Tárlat, Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Velencei Biennálé, Berlin, Brüsszel, Kairó, Moszkva, Peking, Prága, Varsó). Fontosabb önálló kiállításai: Bp.: Fényes Adolf Terem (1956, 1961), Bolgár Kultúra Háza (1971), Ernst Múz. (1973, gyűjteményes), Csók István Galéria (1982). Képei vannak az MNG (pl. Tél, Reggeli hangulat, Hazafelé, Őrszem, Tüntetők, Merengők), a Művészeti Alap, a Művelődési Min., a Móra Ferenc Múz., a Déri Múz. és magángyűjtők tulajdonában. – Irod. Baránszky Jób László: Kiállítási katalógus-előszó (Bp., 1956); Sallay Marianne: M. L. (Szabad Művészet, 1956. 7. sz.); Artner Tivadar: M. L. (Szabad Nép, 1956. ápr. 16.); Vayer Lajos: M. L. (Művészet, 1962. m. sz.); Láncz Sándor: M. L. (Élet és Irodalom, 1962. 1. sz.); D. Fehér Zsuzsa: M. L. (Művészet, 1965. 4. sz.); Péter Imre: M. L. (Művészet, 1966. 1. sz.); Szíj Rezső: M. L. (Alföld, 1966. 11. sz.); Koczog Ákos: M. L. (Művészet, 1972. 3. sz.); Rózsa Gyula: M. L. (Új Írás, 1972. 1. sz.); Losonci Miklós: M. L. (Művészet, 1973. 5. sz.); Szuromi Pál: M. L. (Művészet, 1982. 1. sz.); Mucsi András: M. L. (Hevesi Szle, 1984. 3. sz.).