Molnár János (Tát, 1850. máj. 5. – Bp., 1919. febr. 12.): egyházi író, politikus. Pappá szentelése után 1872-ben Esztergomban káplán, majd plébános; 1881-től 1900-ig komáromi plébános, közben c. apát, 1896- tól pápai prelátus is. 1896-ban mint néppárti képviselő bekerült az ogy.-be. 1903-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. A kat. klérus néplapjának, az Alkotmánynak kiadótulajdonosa, az Isten igéje c. egyházi folyóiratnak szerk.-je volt. Zichy Nándor gróffal együtt ő szervezte meg a kat. klérus érdekeit képviselő Néppártot, melynek hosszú időn át egyik fő irányítója, vezetője. Nagyobbára teológiai műveket írt és fordított. – F. m. Emlékeim Belgium, Anglia . és Hollandiából (Bp., 1875). – Irod. Zempléni Éva: M. J. apátúr élete és művei (Bp., 1935).