Molnár József (Szombathely, 1902. febr. 21. – Bp., 1983. máj. 16.): építész. Bp.-en és Párizsban végezte tanulmányait. Hazatérve Molnár Farkassal közös építészeti irodát nyitott. A CIAM (Comité Internationale ďArchitecture Moderne) m. csoportjának alapító tagja, a CIRPAC mo.-i szekciójának tagja. Dolgozott Janáky István műtermében, valamint Sándy Gyula professzor mellett a Műegy.-en. Elméleti munkásságot is folytatott, kutatási területe a mo.-i török művészet. E témakörben sok cikke, vitaanyaga látott napvilágot. Erről megjelent könyvei: Szigetvár török műemlékei (1958), Az iszlám művészete (Egyed Edittel, 1959), Eger török műemlékei (1961). A török világ emlékei Magyarországon c. 1976-ban megjelent könyvét francia és török nyelven is kiadták. A háború után kivitelezőként helyezkedett el, később az Ipari Épülettervező Vállalatnál, majd az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál dolgozott. Megvalósult tervei közül megemlítendők: Kazincbarcikán laboratóriumépület és gázgenerátor, Tószegen őrlőépület. – Irod. Horváth Éva: M. J. (Magy. Építőművészet, 1984. 1. sz.).