Mórik József (Debrecen, 1924. aug. 12. – Debrecen, 1973. aug. 28.): közegészségügyi és járványügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1961). Oklevelet a debreceni egy.-en szerzett (1950). 1948–49-ben nevelőtanár, a Debreceni Orvostudományi Egy. közegészségtani intézetében demonstrátor, gyakornok, tanársegéd (1951), majd Bp.-en az Orsz. Közegészségügyi Intézetben aspiráns (1952), tudományos munkatárs (1954), tudományos főmunkatárs (1960). Később a Debreceni Orvostudományi Egy. közegészségügyi intézetében tanszékvezető egy.-i tanár (1969), 1970-től tudományos rektorh. Közegészségügyi és járványtani szakorvosi képesítést szerzett (1960). Fő kutatási területe a levegő tisztasága és a településegészségügy a levegőszennyeződés és a lakosság morbiditási helyzete, Tatabánya levegőjének porszennyeződése. Közel száz tudományos közleménye jelent meg. Számos külföldi tanulmányutat tett. Több tudományos társaságnak, ill. bizottságnak volt tagja. Munkásságát többek között Steiner Lajos-emlékéremmel (1968) és Fodor József-emlékéremmel (1974) ismerték el. – M. Tatabánya levegőegészségügyi helyzete (kandidátusi értekezés tézisei, Bp., 1960); Ormay László: Orvosi laboratóriumi asszisztensek kézikönyve művében a Levegőbakteriológiai vizsgálatok c. könyvrészlet (Bp., 1962); „AEROSZOL” A levegőszennyeződés okai, ártalmai és megelőzése (társszerző, Bp., 1968); A levegőtisztaság védelmét szolgáló övezeti kategóriák (tanulmány, Bp., 1971); Az ember egészsége a tudományos technikai forradalomban (társszerző, Bp., 1974). – Irod. Kéri Menyhért: M. J. (Időjárás, 1973. 6. sz.); M. J. (Debreceni Orvostudományi Egy. Évk., 1972–73).