Nagy Imre, Alsó-szopori Nagy (Németkeresztúr, 1822. júl. 1. – Bp., 1894. máj. 5.): kúriai bíró, történész, az MTA tagja (l. 1870, r. 1886). Sopronban, majd Pozsonyban végezte tanulmányait. Részt vett a szabadságharcban. 1854-től Kaposváron törvényszéki tanácsos. 1862-től táblai ülnök volt Kőszegen. 1869-ben pesti ítélőtáblai bíró, 1875-ben kúriai bíró lett. Mint történetkutató 1865-ben megindította a Hazai okmánytárt, amelyből 8 kötet jelent meg, Ráth Károly, Paur Iván, Stummer Arnold és Véghelyi Dezső közreműködésével. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Tevékenyen részt vett a Heraldikai és Genealógiai Társ. létrehozásában is. – F. m. Zala vármegye története, Oklevéltár (Nagy Gyulával és Véghelyi Dezsővel, Bp., 1886 – 90); Sopron vármegye története (Sopnon, 1891); A Pécz nemzetség örökösödési pere 1825 – 33 (Bp., 1892). – Irod. Fejérpataky László: N. I. (MTA Emlékbeszédek IX.); Mann M.: N. I. (Soproni Szle, 1962. 1. sz.)