Nagy János (Rohod, 1890. dec. 25. – Bp., 1962. jún. 4.): mesemondó, a népművészet mestere (1960). Apja feles juhász volt, maga mint napszámos dolgozott az I, világháború kitöréséig. Utána mint vöröskatona harcolt. 1921-ben Sára községben (Bodrogköz) telepedett le. Régebben, de még 1945 utáni években is halászbokrokban, közös. munkaalkalmakkor mondta meséit. A bp.-i egy. Néprajzi Intézetének hallgatói már 1945 előtt is sokat gyűjtöttek tőle. Bodrogközi mesék (Bp., 1945) címen Dégh Linda feldolgozásában jelent meg egy kötetnyi meséiből.