Nagy Sándor (Nagykereki, 1846. szept. 6. – Nagyvárad, 1923): jogász, jogi és történeti szakíró. Jogot tanult Debrecenben és Nagyváradon. 1873-ban bírói vizsgát tett. 1876-tól ügyvéd, majd 1885-től alügyész, 1889-től törvényszéki bíró Nagyváradon, 1897-től a Pest vidéki törvényszéknél, 1897- től ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel. 1892- től a nagyváradi Szigligeti Társ. főtitkára, később alelnöke. Nagyszámú, de csekély irodalmi értékű elbeszélést, helyismereti történeti tanulmányokat is írt. – F. m. Bihar-ország (I – III., Nagyvárad, 1884 – 88); A váradi színészet története (Nagyvárad, 1884); Bihar vármegye (földrajza (Nagyvárad, 1886); A jobbágyság története Magyarországon (Nagybecskerek, 1891).