Náray-Szabó Sándor (Szombathely, 1861. febr. 15. – Bp., 1914. nov. 18.): orvos, gyógypedagógus. 1884-ben a bp.-i egy.-en orvosdoktori oklevelet szerzett, 1886-tól a vallás- és közoktatásügyi min. szolgálatában állott, ahol a gyógypedagógiai ügyekkel foglalkozott. 1912-ben államtitkár lett. 1913-ban nyugalomba vonult. Sokat tett a hazai gyógypedagógia elméleti á intézményes fejlesztése érdekében; működését külföldön is elismerték. Műveit hazai és külföldi szaklapokban, főleg a Magyar Gyógypedagógiában és a bécsi Eosban tette közzé.