Ney Bernát (Pápa, 1863. ápr. 5. – Bp., 1938. ápr. 11.): operaénekes (bariton). id. ~ Dávid öccse. 1881-ben – színiak.-i tanulmányai alatt – a Nemzeti Színház karénekeseként, majd 1887-től a bp.-i Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott baritonistájaként vett részt hazánk zenei életében. Legfőbb erénye nem is elsősorban a Wagneroperák basszbaritonszerepeinek (I. Henrik a Lohengrinben, Donner a Rajna kincsében stb.) remek tolmácsolásában rejlett, hanem rendkívüli memóriájában és biztonságában, s ezért még 1927-ben történt nyugdíjba vonulása után is ő volt az Operaház „beugró” baritonistája. 1896-tól 1932-ig a Zeneak. kisegítő tanáraként is működött az intézet operai énektanszakán.