Ocskay László (? , 1680 körül – Érsekújvár, 1710. jan. 3.): kuruc brigadéros. Nyitra vm.-i köznemesi család sarja. A Pálffy-, később Ebergényi-huszárezredben szolgált, harcolt Itáliában, de megszökött és 1703. jún. 30-án a zavadkai táboron csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. 1703. júl.-ban ezereskapitány, 1705. aug.-ban brigadéros lett. Nevét vakmerő portyázásaival tette ismertté és rettegetté. A trencséni csata után, 1708. aug. 28-án a labancokhoz állt, s császári ezredessé lett. Az érsekújvári kurucok azonban Jávorka Ádám vezetésével 1710. jan. 1-én elfogták, majd a haditörvényszék ítélete alapján lefejezték: – Irod. Ocskay Gusztáv: O. brigadéros igazi életrajza és a Rákóczy-kor jellemzése (Bp., 1902); Thaly Kálmán: O. L. (I – II., Bp. 1905); Angyal Dávid: O. L. (Történeti Tanulmányok, Bp., 1937). – Szi. Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig (r., Bp., 1882); Herczeg Ferenc: O. brigadéros (színmű, Bp., 1901).