Oláh Gyula (Kiskunfélegyháza, 1931. aug. 16. – Bp., 1983. ápr. 28.): matematikus, a matematikatudomány kandidátusa (1971). Előbb tanítói diplomát szerzett, majd 1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) gazdaságmatematika-fizika szakán kapott középisk. tanári oklevelet. 1953-1960 között az ELTE algebra és számelméleti tanszékének tanársegédje, ezt követően öt éven át ugyanott az MTA tudományos munkatársa, levelező aspiráns. 1965-től 1973-ig a Művelődésügyi Min. tudományegy.-i és főisk. osztályán tevékenykedett különböző beosztásokban. Ettől kezdve haláláig a BME villamosmérnöki matematikai tanszékének docense és az ELTE Számítóközpontjának tudományos ig. h.-e. Tudományos téren előbb a determinánsok elméletében ért el eredményeket, és a matematika történetéből tett közzé értekezéseket. Később figyelme a Gráf-elmélet felé fordult, ilyen tárgyú vizsgálatait a számítástudomány terén alkalmazta. – F. m. Színezett szögpontú fák leszámlálására vonatkozó kombinatorikus vizsgálatok (Bp., 1970). – Irod. Oláh Vera: O. Gy. (Mat. Lapok, 1984. 1-3. sz.).