Otta István (Bp., 1909. júl. 28. – Bp., 1972. júl. 23.): vezérőrnagy, hadtörténész. A bp.-i tudományegy.-en matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. Már hallgató korában, 1929-ben bekapcsolódott egy illegális marxista diákkör tevékenységébe. Oklevele megszerzése után állástalan diplomás, ill. a Statisztikai Hivatal szellemi szükségmunkása volt. Behívták katonának, 1940-ben tartalékos tiszti tanfolyamot végzett, a II. Magy. Hadseregben szolgált. 1942-ben hadnagy, a zászlóalj gazdasági hivatal főnöke a doni arcvonalon. 1943-ban hadifogságba került. Önként jelentkezett antifasiszta isk.-ra, s a m. hadifoglyok antifasiszta mozgalmának egyik szervezője lett. A krasznogorszki antifasiszta isk. elvégzése után ott maradt mint asszisztens 1945. febr.-ig, hazatéréséig. Debrecenben tagja lett a demokratikus hadseregnek, majd 1945 őszétől az MKP Központi Pártisk.-jának lett előadója, ill. tanfolyamvezetője. 1948-tól a Magy. Néphadseregben ezredes, a Kossuth Ak. parancsnok politikai h.-e, majd 1949-től a Petőfi Katonapolitikai Tiszti Iskola parancsnoka, vezérőrnagy volt. Jelentős részt vállalt a hadsereg szervezésében, a politikai tisztek nevelésében. 1955-től a Politikai Főcsoportfőnökségen főcsoportfőnök-h. 1957. febr.-ban a Magy.–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) főtitkárává választották. 1957. márc.-ban visszatért a néphadsereg kötelékébe, a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középisk. parancsnoka, 1958 végétől 1970-ig, nyugdíjazásáig a Hadtörténeti Intézet és Múz. parancsnoka, a Hadtört. Közl. szerk.-je. – M. Az egyetemes és magyar hadművészet története (társszerzőkkel, Bp., 1959). – Irod. O. I. vezérőrnagy (Hadtört. Közl., 1972. 3. sz.).