Paál Árpád (Bp., 1889. ápr. 15. – Bp., 1943. ápr. 9.): növényfiziológus, egyetemi tanár. A bp.-i egy. bölcsészkarán 1911-ben doktori, 1912-ben tanári oklevelet nyert, majd több külföldi egy.-et látogatott. 1915-ben adjunktus lett a Növényélet- és Kórtani Állomáson. 1918-ban egy.-i magántanár, 1929-ben ny. r. tanár a bp.-i egy. általános növénytani tanszékén, az általános Növénytani Intézet ig.-ja. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokkal foglalkozott, a növényélettan egyik mo.-i úttörője. A növényi hormonkutatás egyik legelső művelője volt. – F. m. A légritkítás hatása a geotropikus ingerfolyamatra (Bp., 1911); Egyéni eltérések physiologiai reakciókban (Matem. Term. tud. Ért. 31., Bp., 1913); A phototropos ingerközvetítés (Matem. Term, tud. Ért. 35., Bp., 1917, mindhárom németül is).. – Irod. Rapaics Raymund: A magyar biológia története (Bp., 1953).