Peres Sándor (Csengerújfalu, 1863. febr. 26. – Bp., 1907. dec. 27.): tanár, pedagógiai író. 1892-től hódmezővásárhelyi, 1894-től bp.-i óvónőképző, majd tanítóképző intézeti ig. Szerk. a Nevelést (1888 – 91), Kisdednevelést (1895-től) és a Népnevelők Könyvtárát (1899-től). Cikkei és költeményei különböző folyóiratokban jelentek meg. – F. m. Néptanítók és a magyar társadalom (Losonc, 1882); A magyar népoktatásügy fejlődése 1867 – 1887 (Bp., 1890); Óvodai és gyermekversek (Szeged, 1894); Magyar kisdedóvó (Bp., 1896); A magyarországi tanítóegyesületek története (Bp., 1896); Magyar kisdednevelés irodalma (Bp., 1900); Neveléstan (Bp., 1904). – Irod. Böngérfi János: Emlékezés P. S.-ról a kiváló nevelőről (Bp., 1927); Hanzó Lajos: P. S. pedagógiai törekvései (Magyarországi Óvónőképző Int. Tud. Közl. 1963).