Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. márc. 3. – Bp., 1889. nov. 23.): történész, az MTA tagja (l. 1859, t. 1877). 1849. ápr.-tól a debreceni hadügymin.-ban szolgált. A szabadságharc bukása után Töröko: ba emigrált, majd betegen hazatért. Osztrák fogság után 1850 – 64 között a temesvári iparkamara, majd 1857- től egyúttal a helyi gazdasági egyesület titkára. 1858-ban megindította a Delejtű c. lapot. 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett, 1861-ben képviselő, 1864-től a pesti első iparbank vezértitkára. 1867-ben nagy része volt a Magyar Történelmi Társulat létrehozásában. 1876-ban újból képviselővé választották. Különösen történeti földrajzzal, D-Mo. múltjával és helynévgyűjtéssel foglalkozott. Az OSZK kézirattárában levő, megyék szerint rendezett Helységnévtára, amely községenként kiküldött kérdőívekre adott részletes válaszokat tartalmaz – főként történeti-földrajzi vonatkozásban -,igen értékes. – F. m. A perdöntő bajvívások története Magyarországon (Pest, 1868); Brankovics György rác despota birtokviszonyai Magyarországon és a rác despota cím (Bp., 1877): A szörényi Bánság és Szörény vármegye története (I – III., Bp., 1878), Az eltűnt régi magyar vármegyék (I – II., Bp., 1880, az MTA nagyjutalmát kapta); Száz politikai és történeti levél Horvátországról (Bp., 1885); Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben (Bp., 1888). – Irod. Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd P. F. r. tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1891).