Péterfi István (Déva, 1906. márc. 8. – Mexikóváros, 1978. máj. 6.): biológus-növényfiziológus, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait a kolozsvári egy.-en végezte, és itt szerzett tanári (1929) és doktori (1937) oklevelet. Az egy. növénymorfológiai és -élettani tanszékén 1929-ben gyakornoki, 1936-ban tanársegédi, 1941-ben adjunktusi, 1943-ban intézeti tanári, majd 1946-1976 között egy.-i tanári állást töltött be. A Bolyai Egy.-en (1946-48), majd a Babeş-Bolyai Egy.-en (1959-76) protektori hivatalt viselt. A Román Szocialista Köztársaság Akadémiájának 1955-ben l., 1963-ban r., 1971-ben elnökségi tagja, 1974-től haláláig alelnöke volt. Több tudományos társaság (Romániai Orsz. Biológiai Társ., Skandináv Növénytani Társ., Német Botanikai Társ., UNESCO) tagja volt. Tudományos érdeklődése kiterjedt a növények morfológiai, növekedési és táplálkozási problémáira és az algakutatásra. E tématerületről mintegy 15 szakkönyve, kézikönyve, ill. monográfiája jelent meg részben társszerzőkkel. Tudományos és szakmai ismertető dolgozatainak száma meghaladja a 170-et, amelyek magyar, román és francia nyelven jelentek meg. Az algológiában 5 fajt róla neveztek el. – F. m. A növények növekedésének és fejlődésének élettani alapjai (Bukarest, 1954); A növények táplálkozása (Bukarest, 1956); Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége (Bukarest, 1977). – Irod. Nagy-Tóth Ferenc: P. I. emlékezete (A Hét, 1978. 19.); Fr. Nagy-Tóth-Andriana Barna: In memoriam Acad. Stefan Péterfi (Studia Univ. Babeş-Bolyai, Biol. XXIV/1979).