Pilter Pál (Somlóvásárhely, 1919. febr. 16. – Érd, 1968. márc. 3.): kohómérnök. Mérnöki oklevelét Sopronban szerezte (1942). 1942-től az ózdi nagyolvasztó üzemmérnöke, majd gyárrészlegvezető volt. 1952-től a Lenin Kohászati Művek új nagyolvasztójának üzembe helyezését vezette. 1953-tól a Dunai Vasmű nagyolvasztó részlegének vezetőjeként üzembe helyezte az első olvasztót. 1955–64-ben a Dunai Vasmű főmérnöke, műszaki ig.-ja volt, s emellett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) nyersvasgyártási szekciójában is közreműködött. 1964-től haláláig a Vasipari Kutató Intézet ig. h.-e. Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztályának elnöke, 1966-tól az egyesület főtitkára. Számos tanulmányt közölt a Bány. Koh. L.-ban és a Vasipari Kutató Intézet évkönyveiben. – F. m. Mangán a kohászatban (Bp., 1968).