Pirk János (Galánta, 1903. júl. 22. – Szentendre, 1989. febr. 28.): festő, Munkácsy-díjas (1958). Nagybányán Thorma János irányítása mellett kezdte művészi tanulmányait (1922), a Képzőművészeti Főisk.-n 1924-től Réti István növendéke volt. 1931-ben Párizsban, 1936-37-ben Olaszo.-ban és Párizsban járt tanulmányúton. 1944-től Szentendrén élt, a Művésztelep lakója volt. A mindennapi paraszti életet ábrázolta tömör realizmussal (Kaszakalapálók; Magvetők). Egyszerűen szerkesztett önarcképei nagy művészeti korszakok formamegoldásait őrzik. Egyéni kiállítása volt Bp.-en a Fényes Adolf-teremben (1956), a Dürer-teremben (1965), Debrecenben (1975). Életmű-kiállítását Szentendrén nyitották meg. (1983. ápr.). – Irod. Hann Ferenc: Életmű-katalógus bev., P. J. önéletrajzával (Szentendre, 1983); Losonczi Miklós: Tiszta forrás. P. J. festői világa (Magyarország, 1984. 12. sz.); Deim Pál: P. J. emlékezete (Magy. Nemzet, 1989. márc. 30.).