Póczy Mihály (Kolozsvár, 1895 – Bp., 1963. jún. 23.): mérnök, a műszaki tudományok doktora (1960). Oklevelét 1920-ban a bp.-i műegy.-en nyerte. 1920 – 21-ben Zelovich Kornél megbízásából Dorogon végzett vasútépítő munkát. 1922-ben román állami szolgálatba lépve 1924-ig a kolozsvári és nagyenyedi kultúrmérnöki hivatalban, majd 1925 – 40 között a román államvasutak kötelékében működött. 1940 – 43-ban a MÁV szolgálatában a Szeretfalva-Déda közti vasútvonal építésében vett részt. Miután a MÁV-nál nyugdíjaztatta magát, 1943-tól 1948-ig a Hungária Villamossági Rt. tervező statikusa volt. Ennek államosítása után, s 1949 – 53-ban a Távvezetéképítő Vállalat osztályvezetője, a vállalat átszervezését követően a Villamos Hálózat Fejlesztő és Tervező Vállalat főkonstruktőre volt haláláig. Tudományos munkássága legjelentősebb eredményei a vasúti felépítmény és a talajmechanika kérdéseivel kapcsolatosak. 1950-ben a vasútépítéstan magántanárává képesítették. A vezetéktartó oszlopok, ill. tornyok szerkesztésével kapcsolatban több jelentős újítást vezetett be. – F. m. A vasúti felépítmény számítása (Bp., 1950); Távvezetékoszlopok alapozása (Bp., 1953); Földcsúszások (Bp., 1956); Földművek (I – II., Kézdi Árpáddal, Bp., 1957).