Polányi Mihály (Bp., 1891. márc. 12. – Northampton, 1976. febr. 22.): vegyész, szociológus, filozófus, ~ Laura és ~ Károly testvére. Bp.-en végezte az orvosi egy.-et 1913-ban, majd 1917-ben doktorált ugyanitt. Elsősorban a folyadék kémiájával és általában fizikai, kémiai kutatásokkal foglalkozott. Később figyelme az abszorpciós termodinamika felé fordult. Elméletét 1916-ban hozta nyilvánosságra. A szakirodalomban később róla nevezték el az abszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. A századelő haladó mozgalmaiban is részt vett, először a Húszévesek Körében, majd a Galilei Körben, ahol a kör tudományos bizottságának volt tagja. Cikkei a Huszadik Században és a Szabadgondolatban jelentek meg. A háború alatt katonaorvos, a Károlyi-kormányban egészségügyi államtitkár. A forradalmak után Németo.-ba emigrált, ahol először a karlsruhei egyetemen, majd a berlini Kaiser Wilhelm Institut (ma Max Planck Institut) tagjaként fizikai kutatásaival ért el jelentős tudományos eredményeket. Németo.-ban főként a növényi eredetű rostok röntgendiffrakciós vizsgálatával és szilárdtestek képlékeny tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott. Itt kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel is. 1933-ban elhagyta Németo.-t és Angliában a manchesteri egyetem fizikai-kémiai tanára lett és főként reakciókinetikai vizsgálataival vált ismertté. Ekkoriban kezdett közgazdaságtani, szociológiai és politikai kérdésekkel foglalkozni. 1948-ban a manchesteri egyetem szociológia professzora lett. Az angol értelmiségiek szociális problémákkal foglalkozó Moot nevű csoportjához csatlakozott, és ennek különösen két tagjával, Mannheim Károllyal és T. S. Eliottal került közeli kapcsolatba. Közgazdasági nézeteire J. M. Keynes tanai hatottak. A II. világháború alatt a tudományfilozófiai problémákkal kezdett foglalkozni. Az ötvenes években megvált manchesteri katedrájától, s mint az oxfordi Merton College tagja végzett kutatómunkát. Ekkor írta meg fő művét Personal Knowledge címmel, melyben a tudományos módszer szabályokba nem foglalható intuitív elemeit helvezi előtérbe. Hetvennegyedik születésnapján a tudományos élet jeles képviselői tanulmánygyűjteménnyel tisztelegtek életműve előtt. – F. m. Adatok a hydrocephalusfolyadék chemiájához (Eger, 1910); Gázok (gőzök) adsorptiója szilárd nem illanó adsorbensen (doktori disszertáció, Bp., 1917).; Atomic reaction (London, 1932); The concept of freedom. The Russian experiment and after (London, 1940); Full Employment and Free Trade (Cambridge, 1945); Science, Faith and Society (London, 1945); Personal knowledge (London, 1958); Beyond nihilizm (New York, 1966); Knowing and being. Essays (London, 1969). – Irod. Berényi Lajos: Polányi adsorptiós elméletének vizsgálata (Bp., 1919); The Logic of Personal Knowledge (emlékkv, Glencoe, 1961); Intellect and hope. Essays in the thought of Michael Polányi (Durham, N. C., 1968); ifj. Gazda István: Egy sokoldalú tudós: Polányi Mihály (Magy. Nemzet, 1976. márc. 5.).