Pollák Antal (Szentes, 1865. márc. 29. – Bp., 1943. márc. 30.): feltaláló. A grazi kereskedelmi és ipari ak.-n végzett. Oklevele megszerzése után visszatért Szentesre, ahol gabonakereskedést nyitott. 1895- től előbb a távolbalátás, utóbb a gyorstáviratozás kérdésével kezdett foglalkozni. 1897-től a bp.-i Egyesült Villamossági Rt. laboratóriumában folytatta kísérleteit, majd Virág József mérnökkel társulva 1898-ban nyilvánosságra hozták gyorstávírójukat. Ez kezdetben morzejelekkel dolgozott, tovább fejlesztve pedig percenként 750 szót továbbított rögtön olvasható folyóírással. Találmányukat az MTA 1903-ban Wahrmann-díjjal tüntette ki. Bár a gyorstávíró külföldön is általános elismerést aratott, bevezetésére nem került sor, mivel nagy teljesítménye még ma sem használható ki teljesen. – F. m. 40 000 szó óránként (Bp., 1934). – Irod. Balázs Barna: A távíró és távbeszélő története (Bp., 1952); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Rácz István: A gyorstávíró úttörője (Telefon, 1965. márc. 30.).