Possonyi László (Nagyvárad, 1903. máj. 6. – Bp., 1987. júl. 17.): író, szerkesztő. Nagyváradon végezte középiskoláit, majd Bp.-en közgazdasági diplomát szerzett. Egy ideig a Magyar Írás bp.-i szerk.-je volt, majd a Korunk Szava (1931-1938) c. kat. folyóirat irodalmi és kulturális rovatát irányította, s az „ifjú katolikusok” reformköveteléseihez csatlakozott. 1935-ben Balla Borisz és Aradi Zsolt társaságában ultimátumot intézett a lap főszerkesztőjéhez, Széchenyi Györgyhöz, aki nem teljesítette követeléseiket. Ez után alapították az Új Kor c. folyóiratot, amely eleinte nyíltan Gömbös Gyula reformterveit támogatta, s ezért a kor vezető kat. személyiségei is elítélően nyilatkoztak törekvéseikről. 1935-ben nagy anyagi áldozatok árán megalapította a Vigiliát, melynek 1944-ig hol egyedül, hol másokkal együtt szerk.-je volt. Pályakezdő regénye, az Üldözni fognak titeket (Bp., 1938) a m. neokatolicizmus komoly tehetségének ígérte. Fontos tevékenységet fejtett ki különféle gyűjtemények válogatója és szerk.-jeként. Kaleidoszkóp címmel elbeszélésantológiát szerk. 1940-ben, majd Just Bélával együtt két kiadásban is megjelentette A mai katolikus irodalom kincsesháza (1942) c. gyűjteményt. 1944-ben, a németek bevonulása után megszüntette lapját, és bujkálni kényszerült. 1945 után az Új Ember c. katolikus hetilap munkatársa lett, a Vigiliában rendszeresen jelentek meg a Színházi őrjárat c. rovatban szellemes bírálatai. Szépirodalmi művet kevesebbet írt ezekben az években, elsősorban az Új Emberben közölt színes riportokat. „Legendásított” önéletírása Tettenérés (1980) címmel jelent meg. Ebben némi nosztalgiával, öniróniával idézi vissza hányatott élete történetét, s azokat a szellemi mozgalmakat, melyekben része volt. Átköltötte Calderon A nagy világszínházát, s néhány jó színvonalú fordítása is maradandó (Mauriac: A Frontenac-misztérium, 1934). – M. Üldözni fognak titeket (r., Bp., 1938); Kaleidoszkóp (elb.-antológia, fordítások, Bp., 1940); Az árnyék (r., Bp., 1940); XII. Pius (Bp., 1941); Szilágyi Irma (r. Bp., 1942); Játék az apostolokról (Bp., 1947); Bűnbak és áruló (Kuthy Lajos életregénye, Bp., 1968); Tettenérés (önéletrajzi r., Bp., 1980). – Irod. Makay Gusztáv: Katolikus regényírók (Vigilia, 1940); Ijjas Antal: P. L.: Szilágyi Irma (Vigilia, 1942); Thurzó Gábor: Színházi krónika (Vigilia, 1943); Magyar Ferenc: P. L.: Bűnbak és áruló (Vigilia, 1969); Rónay György: P. L. köszöntése (Vigilia, 1973); Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése P. L.-val (H. B.: A magunk vallomásai, portrék és beszélgetések, Bp., 1979); Rónay László: P. L.: Tettenérés (Vigilia, 1981); Vásárhelyi Miklós: Korunk szava (Vigilia, 1986); Búcsú P. L.-tól (Vigilia, 1987).