Pulszky Ágost (Bécs, 1846. júl. 3. – Bp., 1901. szept. 11.): jogfilozófus és szociológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1887). ~ Ferenc fia. Jogot Pesten hallgatott, 1868-ban jogi doktori oklevelet nyert. Utána pénzügyi szolgálatba lépett. 1871-től kezdve élénk politikai szerepet játszott mint szabadelvű párti és egy rövid ideig mint mérsékelt ellenzéki ogy.-i képviselő. 1872-ben egy.-i magántanár. 1875 – 94 között a jogbölcselet és a nemzeti jog r. tanára a bp.-i egy.-en. 1894 – 95-ben a vallás- és közoktatásügyi min.-ban államtitkár Eötvös Loránd mellett. Egyik megalapítója és szervezője a Társadalom tudományi Társ.-nak. Haladó szellemű, pozitivista munkáiban arra törekedett, hogy feldolgozza és egyben túlhaladjon azokon a jogbölcseleti irányokon, amelyeket az elődök képviseltek. Haladó nézeteiért többen támadták (Fenyvessy Ferenc, Esterházy Nándor stb.), mások pedig később a maguk állásfoglalását akarták igazolni „ideálrealizmus”-ával (Concha Győző, Finkey Ferenc, Moór Gyula, Horvát Boldizsár). – F. m. A börtönügy múltja (elmélete) jelen állása… (Tauffer Emillel, Pest, 1867); A római jog és az újabbkori jogfejlődés (Pest, 1869); Pázmány Péter (Bp., 1887); A jog és állambölcselet feladatai (Bp., 1888); The theory of law and civil society (London, 1888); Demokrácia és a nemzetiség (Bp., 1901). – Irod. P. Á. emlékezete (Társadalomtud. Társ., Bp., 1902); Concha Győző: Emlékbeszéd P. Á. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1906); Bárd József: P. Á. jogbölcselete (Bp., 1917); Szabó Imre: A burzsoá állam és jogbölcsészet Magyarországon (Bp., 1955).