Pungur Gyula (Erdőszengyel, 1843. máj. 24. – Zelenika, Dalmácia, 1907. máj. 1.): ornitológus, entomológus. Ref. lelkésznek és tanítónak készült. 1866 – 67-ben Hessen- Nassauban a marburgi egy.-en tanult. Hazatérése után, 1868 – 70-ben az Ugron családnál volt nevelő Mezőzáhon. Itt ismerkedett meg Herman Ottóval és az ő hatására kezdett el természetrajzzal foglalkozni. 1870-ben Szilágynagyfalun lett ref. lelkész, 1877-ben pedig Zilahon polgári isk. tanár. 1896-tól az Orsz. Ornithológiai Központban dolgozott Herman Ottó mellett, majd az intézet titkára lett. Számos élettani cikke jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Befejezetlenül maradt kézíratát (Magyar állatnevek szótára) az Ornithológiai Központ utódja, a Madártani Intézet őrzi. – F. m. A magyarországi tücsökfélék természetrajza (Bp., 1891); Fauna Regni Hungariae: Orthoptera (Bp., 1900). – Irod. P. Gy. (Term. tud. Közl. 39. évf.); P. Gy. (Term. tud. Társ. Évk. 1940.)