Rácz Gyula (Hódmezővásárhely, 1874. dec. 25. – Bp., 1948. nov. 6.): közgazdasági író, statisztikus. Bölcsézdoktori oklevelet szerzett Kolozsvárott, majd Ny-Európában tett hosszabb tanulmányutat. 1909 – 1915 között előbb a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa, később a Fővárosi Statisztikai Hivatal titkára volt. Az SZDP 1907. évi kongresszusán kiküldött bizottság tagjaként Szabó Ervinnel és Dániel Arnolddal olyan agrárprogramot dolgozott ki, amely a szocializálandó nagybirtokok kisbérletként való kiosztását is felvetette, a pártvezetőség azonban a tervezetet nem bocsátotta megvitatásra. 1917-ben a választójogi min.-ba, majd a miniszterelnökségre került, 1918 dec.-étől földművelésügyi államtitkár. 1920-ban nyugdíjazták. Egyik megalapítója és egy ideig főtitkára volt a Társadalomtudományi Társaságnak. – F. m. Gazdasági önállóság és Magyarország helyzete a világgazdaságban és világpolitikában (Bp., 1905); A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása (Bp., 1906); Pusztuló Magyarország (Bp., 1909); A német gyarmatosítás történelmi kialakulása és annak okai (Bp., 1909); A választójog és Magyarország erőviszonyai (Bp., 1910); Budapest székesfőváros pénzügyei, 1874 – 1912 (Bp., 1914). – Irod. Kőhalmi Béla: R. Gy. (Huszadik Század, 1948. 6. sz.)