Rácz Mihály (Szentpéterszeg, 1845 – Nagyvárad, 1909. jan. 29.): városi főjegyző, újságíró, költő. Jogot végzett a debreceni kollégiumban. 1809-től 1900-ig Nagyvárad főjegyzője, 1900-tól haláláig a nagyváradi kerületi munkás betegsegélyző pénztár ig.-ja volt. 1871-ben egyik megalapítója és 1871-től 1873-ig főszerk.-je a Nagyvárad c. politikai lapnak, 1875-ben pedig Laszky Árminnal és Dus Lászlóval egyik alipítója és főmunkatársa a Szabadság c. napilapnak. Jórészt az 1848 – 49-es szabadságharc eseményeivel foglalkozó cikkei s tanulmányai a Nagyváradban jelentek meg. – F. m. Bimbók és csalányok (költemények, Pest, 1867); Ötven költemény (Nagyvárad, 1868); Hárfahangok (versek, Nagyvárad, 1874). – Irod. Nagy Márton: Régi nevek – régi regék (Nagyvárad, 1927).