Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. febr. 22. – Bp., 1942. nov. 1.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1894, r., 1907, t. 1937). ~ Ignác öccse. Egy.-i tanulmányait a bp.-i műegy.-en, a bp.-i tudományegy.-en és a lipcsei egy.-en végezte. 1885-től magántanár és repetitor a műegy.-en; 1891-től rk., 1893-tól r. tanár. 1897-től- nyugalomba vonulásáig (1933) a műegy.-í könyvtár vezetőjeként sokoldalú munkásságot fejtett ki a könyvtár fejlesztésében. Több ízben volt a műegy. rektora. Részt vett az Eötvös Loránd kezdeményezésére alakult Matematikai és Fizikai Társulat alapításában, melynek 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. 1891 – 94-ben a Matematikai és Fizikai Lapok, 1895-től a Matematikai és Természettudományi Értesítő szerk.-je. Egy determinánstétel általánosítás (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) c. művéért 1936-ban elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai során a magasabb fokú kongruenciák gyökeivel és más elméleti kérdéseivel, a determinánsokkal, matrixokkal, kvadratikus alakokkal, a körosztással, négyzetes maradékokkal, algebrai és elliptikus függvényekkel foglalkozott. A „magyar matematikai iskola” egyik fontos kutatási területévé vált matrix-elmélet első hazai művelője. – F. m. A felsőbbfokú kongruencziák elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. I., 1883); Egy, a geometriában jellépő számelméleti probléma (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885); Az algebrai függvények elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. III., 1885); A determinánsok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886); A szétbontható alakok elméletéhez (Mathem. és Term. tud. Ért. IV., 1886); Emlékbeszéd Kronecker Lipót külső tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp. 1898). – Irod. Stachó Tibor-Pogány Béla: Gyászbeszéd R. G. ravatalánál (Matem. és Fiz. L. 1942); Stachó Tibor: R. G. 1862 – 1942 (Technika, 1943. 1. sz.); Móra László: R. G. (Könyvtáros, 1962. 12. sz.)