Roób József (Meczenzéf, 1879. júl. 11. – Bp., 1953. nov. 12.): vaskohómérnök. Selmecbányán szerzett oklevelet (1904). 1904-ben Resicabányán a nagyolvasztóüzemben kezdte pályáját, 1906-tól Aninán a kokszolóüzemet vezette, 1907-től Resicabányán a kokszoló-, majd a nagyolvasztóüzemet modernizálta. 1913-ban az Áll. Vasgyárak meghívta a Diósgyőrben létesítendő nagyolvasztóüzem tervezésének és építésének irányítására. Az I. világháború megszakította pályáját, 1920-ban tért haza a hadifogságból. 1921-től a Salgótarján-Rimamurárnyi Vasmű Rt. korompai nagyolvasztóját vezette, majd a gyár leállítása után 1926-ban ig. rangban Ózdra helyezték. Másfél évtizedes ózdi működése alatt a hazai nyersvasgyártásnak ezt a bázisát korszerű színvonalra emelte. – Műszaki munkája mellett szociális kérdésekkel is foglalkozott. 1941-ben nyugalomba vonult, de 1951-ben meghívás alapján ismét munkát vállalt a Kohóipari Tervező Irodában, s haláláig közreműködött a Dunai Vasmű kokszoló és nagyolvasztóüzemének tervezésében.