Rudolf, I. (Bécs, 1552. júl. 18. – Prága 1612. jan. 20.): magyar király (1576 – 1608) és II. ~ néven német-római császár (1576 – 1612). II. Miksa fia. Spanyolo.-ban nevelkedett. 1572-ben m., 1575-ben cseh királlyá választatták, a trónt 1576. okt. 2-án fogtalta el. A kormányzattal nem sokat törődött, asztrológiai és alkimistai búvárlatokba merült, miközben öröklött elmebaja és vérbaja következtében egyre jobban elhatalmasodott rajta az őrültség. A tizenöt éves mo.-i török háborúban a tehetetlen katonai vezetés a nagy áldozatok ellenére sem ért el eredményt, a zsoldoshadak féktelen garázdálkodása viszont pusztította az országot. Erdélyt, amelynek fejedelme, Báthori Zsigmond 1595-ben szerződést kötött ~fal a török ellen, sorsára hagyta, majd a császári zsoldosok a törökkel versenyt pusztították a fejedelemséget. Az ekkor meginduló erőszakos ellenreformáció ellene fordította a városokat, a kincstár pénzhiányának enyhítésére koholt vádak alapján a gazdagabb főurak ellem indított felségsértési perek pedig a nemességet is forrongásba hozták. Az elviselhetetlen állapotok robbantották ki 1604-ben a Bocskai-szabadságharcot. Miután ~ az ügyekkel továbbra sem törődött, 1606-ban a Habsburg-ház tagjai öccsét, a későbbi II. Mátyást választották a család fejévé, aki azután ~ ellenzése közben megkötötte Bocskaival a bécsi békét. Miután a békét nem ismerte el, 1608-ban Mátyás főherceg szövetségben a m. és morva rendekkel, júl. 5-én fegyverrel kényszerítette a m. trónról, Ausztriáról és Morvao.-ról való lemondásra. 1611-ben a cseh trónról is lemondott. A császári címét haláláig viselte.