Ruzsás Lajos (Vukovár, 1914. aug. 14. – Pécs, 1981. márc. 28.): történész, a történelemtudomány doktora (1976). Egy.-i tanulmányait az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en végezte, ahol 1938-ban történelem-latin szakos középiskolai tanári, 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939-42-ben a Pápai Ref. Kollégium gimnáziumának, 1942-45-ben a Bp. Lónyai u.-i ref. gimnázium tanára. 1945-től a pécsi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, ahonnan 1951-ben indoklás nélkül elbocsátották. 1951-52-ben a pécsi Pedagógiai Főiskola történeti tanszékén óraadó tanár, 1952-től haláláig az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos munkatársa, majd a történettudományi osztály vezetője. 1965-től a pécsi tudományegy. közgazdaságtudományi karán tanított, 1969-től egy.-i docens, 1976-tól egy.-i tanár. Fő kutatási területei: egyetemes és magyar gazdaságtörténet, kiemelten a Dunántúl 16-19. sz.-i mezőgazdaság- és ipartörténete. Foglalkozott a regionális kutatás módszertan kérdéseivel.– F. m. Az egri vár gazdálkodása a XVI. században (Bp., 1939); A pécsi Zsolnay-gyár története (Bp., 1954); A pécsi ipar a feudalizmus végén 1686-1848 (Pécs, 1956); A kapitalista iparfejlődés útja a DélkeletDunántúlon (Pécs, 1957); A török Pécs (Pécs, 1958); A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1771-1848 (Bp., 1964); A nyugati közvélemény és Magyarország harca a török ellen (Pécs, 1970); Magyarország története 1790-1848 (társszerző, Bp., 1980); A Pápai Kollégium története (társszerzőkkel, Bp., 1981). – Irod. T. Mérey Klára: R. L. (Századok, 1982. 1. sz.); Benda Kálmán: In memoriam R. L. (A Ráday-Gyűjtemény Évkönyve, 1983).