Sarló Sándor (Nagykőrös, 1899. dec. 27. – Bp., 1986. ápr. 14.): író, újságíró. Írói álneve Pór Tibor. Újságíróként kezdte pályáját, munkatársa volt a Munka és a Szeged c. lapnak. 1923-ban Bp.-re költözött, dolgozott a Pesti Napló, a Színházi Élet és más lapok számára. Egyetlen verseskötete az I. címmel 1924-ben jelent meg. 1925-ben Párizsba költözött, ahol politikai jeleneteket, színdarabokat, elbeszéléseket és kisregényeket írt, melyek a Párizsi Munkás c. lapban jelentek meg. 1930-ban Párizsban letartóztatták, bebörtönözték. Kiszabadulása után Moszkvába emigrált. A Sarló és Kalapács c. folyóirat egyik szerk.-je volt, több novellája, verse jelen meg a lapban. 1946 után hazatért, előbb az Új Szó, 1948-1955-ig az Új Világ c. lapot, 1955-1957-ig, nyugdíjba vonulásáig a Hungary és Vengrija c. illusztrált angol és m. nyelvű havi lapot szerkesztette.