Sas Andor (Szeged, 1887. jan. 22. – Pozsony, 1962. aug. 23.): történész, irodalomtörténész, tanár. Bp.-en végezte az egy.-et, ahol Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla társaságában tagja volt a Négyesy-szemináriumnak. Később vidéken nevelősködött. A Tanácsköztársaság idején főisk. tanár a fővárosban, utána emigrált, Bécsben élt, majd Csehszlovákiába költözött: Pozsonyban középisk. tanár, a pozsonyi szlovák egy.-en a m. irodalmi tanszék vezető docense 1957-től Számos gazdaságtörténeti, irodalomtörténeti tanulmányt írt; kéziratban maradt a reformkori Pozsonyról írt monográfiája. – F. m. Szabadalmas Munkács város levéltára (Munkács, 1927); Történelmi és irodalmi tanulmányok (Pozsony, 1953); Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán (Pozsony, 1955). – Irod. Szalatnai Rezső: S. A. , (Irod. tört. Közl. 1963. 3. sz.)