Soltész János (Mezőcsát, 1809. nov. 2. – Viss, 1879. márc. 6.): orvos, természettudós. 1828-ban a pesti egy. orvoskarán kezdte el tanulmányait. 1834-ben orvosdoktor, s még az évben a sárospataki ref. főisk. (1853-tól gimn.) természetrajztanára és az isk. orvosa lett. Eleinte a német nyelvet is tanította, 1872-ben ment nyugdíjba. Főleg tankönyveket írt (természetrajz, állat-, növény-, ásvány-, egészségtan), amelyek több kiadásban megjelentek. Szakfolyóiratokban és napilapokban jelentek meg cikkei. – F. m. Gazdálkodási természethistória (Sárospatak, 1840); Műtudományi természethistória (Sárospatak, 1840); Népszerű orvostan (Sárospatak, 1851); Rövid útmutatás a rovarok fogása és eltartása körül (Sárospatak, 1864); A fűvészet alapvonalai (Bp., 1873). – Irod. S. J. (Prot. Egyházi és Iskolai Lapok, 1876. 23. sz. és 1879. 11. sz.)