Spielmann József (Mezővelkér, 1917. máj. 9. – Marosvásárhely, 1986. aug. 28.): romániai magyar orvos, orvostörténész, egy.-i tanár. 1943-ban Kolozsvárott szerzett orvosi oklevelet, majd az ottani orvostörténeti tanszékre került. A II. világháború utolsó éveiben munkaszolgálatos volt. 1945-50 között Kolozsvárott Valeriu Bologa professzor munkatársa, majd 1950-tól haláláig a marosvásárhelyi egy. orvostörténeti tanszékét vezette. A Román Tud. Akad. tagja. A Román Orvostörténeti Társ. elnökségének tagja, 1972-től alelnöke. Erdély és az erdélyi népek orvostörténetének kutatásával foglalkozott. A szigorúan vett orvostörténeti kutatás eredményeit tágabb művelődéstörténeti kutatás keretébe ágyazta, különös figyelmet szentelve a humán és a természettud.-ok érintkezési felületeinek megkeresésére. Orvostörténeti kutatásai céljának az orvosi és természettud.-os „elsüllyedt örökség” napvilágra hozását tekintette. Román állami és tudományos kitüntetések mellett megkapta a Magy. Orvostörténelmi Társ. Weszprémi István Emlékérmét (1980). – F. m. A hazai orvostudomány történetéből (összeáll., Bukarest, 1957); De la medicină empirică lamedicină ştiinţifică (Bukarest, 1961); Másoknak világítva. Mátyus István életregénye (Bukarest, 1969); A közjó szolgálatában (Bukarest, 1976); Az orvostudomány története (Marosvásárhely, 1980); Betegség, orvoslás, társadalom. Az orvosi szociológia vázlata (Bukarest, 1984). – Irod. Kapronczay Károly: S. J. (Orvosi Heti lap 1987. 28. sz.).