Sréter István (Cserhátsurány, 1867. nov. 10. – Bp., 1942. szept. 2.): altábornagy, honvédelmi miniszter. A bécsújhelyi katonai ak. elvégzése után előbb a közös hadseregben szolgált, majd átlépett a honvédség kötelékébe. Az I. világháború végén mint ezredes 1918. jún.-tól aug.-ig bp.-i városparancsnokhelyettes volt. 1919. ápr. 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres akció miatt. 1919. aug. 9-én József főherceg a Dunántúl parancsnokává, majd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki. 1920. júl. 19-től 1920. dec. 16-ig, az első Teleki-kormány idején honvédelmi miniszter volt. Az első ngy. tagja; a Vitézi Rendben Pest-Pilis – Solt – Kis – Kun, Nógrád és Hont vm., valamint Bp, székesfőváros „vitézi törzskapitánya” volt. A 20-as évek végén az aktív szolgálatból visszavonult s történeti tanulmányokkal foglalkozott.