Stromfeld Aurél (Bp., 1878. szept. 19. – Bp., 1927. okt. 10.): vezérkari tiszt. Végigharcolta az I. világháborút. 1918. nov.-ben mint ezredes a Ludovika Ak. parancsnoka. Az olasz és orosz fronton szerzett háborús élményei kiábrándították a Monarchia rendszeréből; a munkásmozgalomban látta azt a szervezett erőt, amely ütőképes hadsereget állíthat fel és kivezető utat nyithat a polgári demokratikus forradalom utáni időszak zűrzavarából. 1918-tól tagja az SZDP-nek, 1919. jan.-tól hadügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság kikiáltása után mint a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke részt vállalt a hadsereg szervezésében, egyik irányítója a győzelmes hadműveleteknek. Nem értett egyet a visszavonulással és a felszabadított területek kiürítésével, ezért lemondott. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és 3 évi börtönre ítélték. Megfosztották ezredesi rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. 1921-ben kiszabadult, raktárnoki állást vállalt, majd magántisztviselő lett és tevékeny munkát fejtett ki az SZDP-ben. 1923-ban újból letartóztatták, fél év múlva szabadon bocsátották. 1923-tól kapcsolatban állt az illegális KMPvel és az SZDP-n belüli baloldali ellenzék vezetőjeként dolgozott. 1925-től haláláig a KMP tagja volt. – F. m. Készül az új háború (Bp., 1928); Stromfeld Aurél válogatott írásai (Összeállította Hetés Tibor, Bp., 1959). – Irod. Hetés Tibor: S. A. (Bp., 1967.)