Sylvester János, Erdősi Sylvester (Szinyérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után): humanista tudós, bibliafordító. 1526 – 27-ben Krakkóban tanult, ahol megismerkedett Erasmus eszméivel. 1529-ben a wittenbergi egy.-en folytatta tanulmányait. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába s Sárvár-iJjszigette költözött. Az ottani isk.-ban tanított, egyúttal a Nádasdy alapította, nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten, közben 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1543 végétől v. 1544 elejétől a bécsi egyen előbb a héber, később a görög nyelv tanára. Az európai humanizmus szemléletéhez próbálta igazítani a m. irodalom, a m. nyelv kiművelésének programját. Munkásságával új fejezetet nyitott a m. fordításirodalom fejlődésében, valamint a m. stilisztika, filológia történetében is. 1539-ben megjelent nyelvtankönyvében elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává a m. nyelvet. Legjelentősebb az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítása, melyet filológiai kritikával ellenőrzött s igyekezett az eredeti gondolatot szabatosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi m. fordítását, de az eredeti görög szöveget vette alapul. Új Testamentuma (Újsziget, 1541) az első hazai nyomdában készült m. nyelvű könyvünk (kiadta Abái Benedek). Az egyes evangéliumok öszszefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a m. néphez szóló ajánlását is, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. ~ az első m. nyelvtan szerk.-je, a m. nyelv tudatos művelője volt. – F. m. Grammatica Hungarolatina (Sárvár-Újsziget, 1539); Új Testamentum (fakszimile kiadása Varjas Béla gondozásában és kísérő tanulmányával a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban, Bp., 1960). – Irod. Imre Sándor: Erdősi S. J. nyelvészete (Hunfalvy-Album, 1891); Melich János: A legrégibb magyar nyelvű nyomtatványunk (Irod. tört. 1912); Balázs János: S. J. és kora (Bp., 1958); Gerézdi Rabán: A magyar világi líra kezdetei (Bp., 1962).