Szabó József (Alsómesteri, 1902. ápr. 2. – Győr, 1986. okt. 17.): evangélikus püspök. Középisk.-it a Soproni Ev. Líceum főgimn.-ában végezte. 1922-ben érettségizett. Teológiát Sopronban tanult (1922-26). 1932-ben Angliában, 1935-ben Németo.-ban, 1937-ben Norvégiában, Svédo.-ban és Dámában járt tanulmányúton. Segédlelkész volt Győrött (1921-27), kisegítő lelkész Körmenden (1927), vallásoktató lelkész (1927-29), majd püspök melletti lelkész (1929-39) Győrött, lelkipásztor Komáromban (1939-47), majd Balassagyarmaton (1947-73). A dunáninneni ev. egyházkerület 1948. márc. 18-án püspökévé szentelte. 1952-ben az egyházkerület átszervezése miatt püspökségéből nyugdíjazták, de mint balassagyarmati lelkész 1973. jún. 30-ig szolgált. 1957. febr.-tól 1973-ig az északi egyházkerület lelkészi főjegyzője volt. 1984. febr. 5-én a bp.-i Ev. Teol. Akad. t. doktorává avatta. Lelkészi munkája mellett Madách-kutatással foglalkozott. – Irod. Bödecs Barnabás: „Te nyertél tőle díszt, ha megengedi, hogy tégy helyette…” Sz. J. ny. püspök. Teológiánk tiszteletbeli doktora. (Ev. Élet, 1984. 11. sz.); Herényi István: Az evangélikus egyház az egyházjogtörténet tükrében 1945-1990 (Velem, 1991).