Szalontay Valér (Bp., 1908. szept. 11. – Bp., 1987. ápr. 30.): gépészmérnök, a közlekedéstudományok kandidátusa (1969). Egy.-i tanulmányait 1926-30-ban a bp.-i József Műegy.-en végezte, ahol 1930-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1930-31-ben elvégezte a közgazdasági mérnöki szakot. 1931-32-ben Szentendrén katonai szolgálatot teljesített. 1932-34-ben a bp.-i műegy. fizikai intézetében állományon kívüli tanársegéd. 1934-38-ban a miskolci MÁV-műhelyben dolgozott, majd a miskolci fűtőház mérnöke, közben letette a gőzmozdonyfűtői, gőzmozdonyvezetői, fővasúti motorkocsi-vezetői, valamint a műhelyi és vontatási mérnöki szakvizsgákat. 1938-39-ben Hatvanban fűtőház-főnökh., 1939-40-ben Bátaszéken fűtőházfőnök, 1940-46-ban Szombathelyen teljesített szolgálatot. 1946-48-ban a bp.-i MÁV Igazgatóságon műszaki csoportvezető, 1948-54-ben a Közlekedés- és Postaügyi Min.-ban műszaki csoportvezető, 1954-57-ben a Központi Szállítási Tanács Titkárságán főelőadó, majd csoportvezető. 1957-65-ben a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa és műszaki osztályvezető-h.-e. 1963-tól a bp.-i közgazdaságtudományi egy.-en a „közlekedéstechnika” c. tantárgy előadója. 1965-től a MÁV Vezérigazgatóság közgazdasági és üzemszervezési osztályán főelőadó. 1956-tól vezette a Közlekedési Közlöny technikai szemle rovatát. – F. m. Anyagnormák és normatívák a közlekedés, posta és mélyépítés területén (Bp., 1953); Közlekedéstechnika (I-II., Bp., 1966-69).