Szalvai Mihály (Zagyvaróna, 1899. aug. 23. – Bp., 1955. nov. 21.): honvéd altábornagy, ogy.-i képviselő, eredetileg kőműves. Legénységi állományban harcolta végig az I. világháborút, 1917-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1918-ban belépett a KMP-be és a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben küzdött. A Tanácsköztársaság bukása után 1920-ban 15 évi fegyházra ítélték, de a börtönből 1920-ban külföldre szökött. Bejárta a Ny-i országokat, 1936-ban jelentkezett a spanyol köztársasági hadseregbe és a nemzetközi brigád egyik parancsnoka lett. A polgárháború befejezése után a francia hatóságok Afrikába internálták, a szovjet kormány közbenjárására azonban szabadon engedték. 1943-ban az SZU-ba utazott, részt vett a háborúban. 1944-ben ejtőernyős partizánként Jugoszláviában harcolt. 1945 után hazatért és magas katonai tisztséget töltött be a m. néphadseregben. 1954-től ogy.-i képviselő volt. – Irod. Barabás Tibor: A madridi hős (Szabad Nép, 1955. 329. sz.); Illés Béla: Sz. M. emlékére (Szabadság, 1955. 14. sz.).