Székely József (Debrecen, 1825. márc. 1. – Bp., 1895. szept. 16.): író, költő, újságíró, levéltáros. A debreceni ref. kollégiumban tanult, joggyakorlatát Miskolcon és Pesten végezte. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1847 – 48-i pozsonyi ogy.-en szerepet játszott az ifjúság mozgalmaiban. Részt vett a szabadságharcban. Az abszolutizmus korában előbb a Pesti Napló, majd 1855-től a bécsi Magyar Sajtó munkatársa. 1857 – 58-ban a Szépirodalmi Közlöny segédszerk.-je, 1866-ban a Magyar Világ c. napilap szerk.-je, végül Pest vm. levéltárosa volt. Egy regénye és több politikai röpirata jelent meg. Kiadta Kármán József és Markovics grófné levelezését (Pest, 1860). – F. m. Szeszélydalok (versek, Pest, 1853); Kalárisok (versek, Pest, 1853); Kossuth fogsága és Pest megye rendei (Bp., 1895).