Székely Pál (Kackó, 1891. máj. 9. – Bp., 1974. aug. 9.): bányamérnök, bányajogász. A kolozsvári tudományegy.-en jogi diplomát szerzett, ezután 1913-ban beiratkozott a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk.-ra, tanulmányait 1922-ben Sopronban fejezte be. Tatabányán töltött gyakorló évek után 1924-től bányahatósági területen működött Salgótarjánban, Miskolcon, majd Bp.-en. A bányák biztonsága érdekében számos bányajogi és bányászati rendelet létrehozásában működött közre. 1945 után tervezője és szervezője a szénbányászat áll. kezelésbe vételének, nagy részben szövegezője az államosításról intézkedő 1946. évi XIII. tc.-nek. A Bányászati és Kohászati Egyesület egyik újjászervezője és alelnöke. – F. m. A bányajogi meghatalmazott és a bányaüzemvezető felelősségéről (Miskolc, 1936); Bánya- és kohóüzemi baleseteink szülőokai (Miskolc, 1937). – Irod. Sz. P. (Bány. és Koh. L., 1974).