Kezdőlap

Szenteleky Kornél, Sztankovits (Pécs, 1893Ószivác, 1933. aug. 20.): jugoszláviai magyar író, költő, műfordító, szerkesztő. Orvosi oklevelet szerzett Bp.-en és egy ideig itt folytatott orvosi gyakorlatot. Első írásai, versei 1910 körül A Hétben jelentek meg. Az I. világháború után a jugoszláviai Ószivácra költözött és orvosi rendelőt nyitott. Élénk irodalmi munkásságot fejtett ki, otthona a jugoszláviai m. irodalom központja, ő maga pedig annak vezető alakja lett. Folyóiratokat, kiadványsorozatokat létesített, kapcsolatot teremtett a romániai és csehszlovákiai m. írókkal is. 1928-ban megindította a Vajdasági Írást, majd ennek megszűnte után a Ml irodalmunkat, végül 1932-ben a Kalangya c. folyóiratot, amelyet Radó Tiborral élete végéig szerk. Ezzel összefüggően létesítette a Kalangya-könyvtárt. 1928-ban Debreczeni Józseffel együtt Bazsalikom címen kiadta a modern szerb költők m. nyelvű antológiáját; e fordításgyűjteménnyel a két nép jobb megértését kívánta szolgálni. 1933-ban a „délszlávországi magyar írók novelláiból” állított öszsze gyűjteményt Ákácok alatt címmel (I – II). Halálának 10. évfordulóján emlékére irodalmi társaság létesült. – F. m. Kesergő szerelem (r., Bp., 1920); Úgy fáj az élet (rajzok, novellák, Szabadka, 1925); Isola Bella (r., Kolozsvár, 1931); Szenteleky Kornél irodalmi levelei s 1927 – 1933 (sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bisztray Gyula és Csuka Zoltán, Zombor – Bp., 194; ); Szenteleky Kor-nél válogatott írásaiból (sajtó alá rendezte Herceg János, Novi Sad-Újvidék, 1963). – Irod. Csuka Zoltán: Sz. K. (Erdélyi Helikon, 1933); Kázmér Ernő: Sz. K. (Nyugat, 1933); Bisztray Gyula: La littérature hongroise de Yougoslavie (Nouvelle Revue de Hongrie, 1935); Bisztray Gyula: Sz., az irodalomszervező (Kalangya, 1943); Fuimus álnevű szerző: Sz. utolsó napjai a Mártonhegyen (Kalangya, 1943); Makay Gusztáv: Sz. K. (Magy. Csillag, 1943); Zimándi Pius: Sz. K. (Irod. tört. 1944. 3 – 4. sz.)