Szentpétery Imre (Középpalojta, 1878. szept. 23 – Bp., 1950. júl. 14.): történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1917, r. 1929 – 49). Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1914-ben ugyanitt egy.-i magántanári képesítést nyert. 1918-tól a debreceni, 1923-tól a bp.-i egy.-en a történeti segédtudományok tanáraként főleg oklevéltani kutatásokkal, részben forráskiadással foglalkozott. Szerk. az Árpád-kori elbeszélő források új kiadását: Scriptores… (I – II., Bp., 1937 – 1938). – F. m. Oklevéltani naptár (Bp., 1912); Chronologia (Bp., 1923); Magyar oklevéltan (Bp. 1930); Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (1272-ig) (I – II., Bp., 1923 – 1943); A bölcsészeti kar története, 1635 – 1935 (Bp., 1935). – Irod. Janits Iván: Sz. I. irodalmi munkássága (Szentpétery-Emlékkv, Bp., 1938); Ember Győző: Sz. I. (Akad. Ért. 1950); Sz. L. M.: Sz. I. (Heraldikai és Genealógiai Társ. Közl. 1947 – 1950.)