Szeredi-Saupe Gusztáv (Bp., 1909. ápr. 3. – Bp., 1988. szept. 3.): brácsaművész, tanár, a Magy. Hárfástrió alapítója. 1927-32-ben a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n Zipernovszky Mária, Melles Béla, Zsolt Nándor (hegedű, brácsa, zenekari-gyakorlat) és Sebestyén Sándor (kamarazene) tanítványaként szerzett oklevelet. Játszott a Bp.-i Hangversenyzenekarban, majd a Bp.-i MÁV Szimfonikus Zenekar egyik alapítója, brácsása és zenekari titkára volt. 1958-tól 1968-ig a Halle-i Händel Festspiel-orchester – viola d'amore – szólistája. 1950-ben megalapította a Magy. Hárfástriót: Molnár Anna (hárfa) és Vermes Mária (hegedű) társaságában. Az 1950-ben alapított vonós-triója ugyancsak jelentős szerepet játszott. A két trió számára számos magyar és külföldi zeneszerző komponált értékes zenedarabot. A harmincas évek, elejétől tanított, 1950-től a Székesfehérvári Áll. Zenekonzervatóriumban; 1958-tól Halle-Wittenbergben, ahol a Martin Luther Universität docense volt hegedű, brácsa szakon. A bp.-i Zeneműkiadó Vállalat munkatársaként sajtó alá rendezte, gondozta, közreadta a Brácsamuzsika c. háromkötetes és a 300 év hegedűmuzsikája c. nyolckötetes művet (utóbbit Vermes Máriával); továbbá Telemann és Dittersdorf concertóit, ill. hegedű-zongora szonátáit. – 20 éves korában megnyerte egy regénypályázat első díját s ezt követően több regénye is megjelent. Számos zenei írása ismert szaklapokból. – M. Gépek harca (regény, Bp., 1936); Harangzúgás (regény, Bp., 1933); Néma küzdelem (regény, Bp., 1935).