Szerelmey Miklós, Lieb (Győr, 1802. júl. 3. – Bp., 1875. aug. 5.): feltaláló, litográfus és mérnök. A bécsi mérnöki ak.-n tanult, majd Itáliában működött mérnökkari tisztként. A hadseregből kilépve beutazta csaknem az egész világot. Néhány évig Bécsben élt. 1844-ben Pesten telepedett le, s itt 1845-ben kőnyomdát nyitott. Magyar hajdan és jelen c. munkája a színes litográfiai eljárások valóságos mintakönyve. Ő adta ki az első m. nyelvű politikai élclapot, a Charivarit (1848, Lauka Gusztáv szerkesztésében), saját litografált illusztrációval. Az elsők között ismerte fel a Balaton jelentőségét, 1848-ban könyvet adott ki a m. tengerről, melyet. saját tájképeivel illusztrált. A szabadságharcban honvéd alezredesként szolgált Komáromban. Ezután 1850-ben Londonban telepedett le, ahol a m. szabadságharc iránti érdeklődést a Magyarország 1848 – 49 c. képalbumával, litográfiákkal igyekezett ébren. tartani. Az 1862-es világkiállításon technikai találmányainak egész sorát mutatta be. Silicat zopissa nevű kőkonzerváló szerét majd száz éven át gyártották, sikere túljutott Anglián (ahol ma is az általa alapított s nevét viselő vállalat restaurálja a londoni kőépületeket). Grafikai műveit az MNG őrzi. Mint író és rajzoló is működött. – M. Magyar hajdan és jelen (Pest, 1847); Balaton Album (Pest, 1848). – Irod. Sz. ’s preservative processes (Observer, London, 1861); Sz. ’s Inventions (Railway News, London, 1866); Rathgen, Fr. – Koch, J.: Verwitterung von Werkstein (Berlin, 1934); Szentiványi Gyula: Sz. M. (Petrovics Elek Emlékkv. Bp., 1934) Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Dutka Mária: Ki volt Sz.? (Magy. Nemzet, 1965. 183. sz.); Czigány Lóránt: Londoni részletek Sz. regényes életéből (Magy. Nemzet, 1965. 211. sz.).