Szikszay Jenő (Magyarpéterfalva, 1921. okt. 19. – Brassó, 1977. jún. 11.): romániai magyar tanár, irodalomtörténész. Középiskolai tanulmányait Balázsfalván végezte. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en szerzett m.-olasz-történelem szakos tanári oklevelet. 1942-1943-ban ösztöndíjasként Olaszo.-ban, a bolognai egy.-en olasz irodalmat tanult és ott doktorált. 1945-től a brassói Római Kat. Gimn.-ban, 1948-tól a brassói Állami Magyar Gimnáziumban, ennek megszűnése után, 1959-től a brassói Unirea gimnázium magyar tagozatán magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1970-ben megkapta az érdemes tanár címet. Irodalomtörténettel és közneveléssel foglalkozott. Cikkei és tanulmányai a romániai m. sajtóban, a Tanügyi Újságban, a Korunkban, az Igaz Szóban, az Utunkban, a Brassói Lapokban jelentek meg. 1977-ben a romániai magyar oktatás érdekében kifejtett tevékenysége miatt a román állambiztonsági rendőrség letartóztatta, lakását feldúlta, napokon át kihallgatta és súlyosan bántalmazta. Ezért öngyilkos lett. – F. m. Irodalombírálatunk néhány időszerű kérdéséről (Korunk, 1967. 4. sz.); Irodalomtanítás a középiskolában (Igaz Szó, 1968. 9. sz.); Kis magyar irodalomtörténet (Brassói Lapok, 1970.).