Szilassy (Szabó) László (Nyírcsászári, 1908. máj. 13. – Rio de Janeiro, 1972. okt. 8.): színész. Pályáját színi iskola nélkül Szalay Károly társulatánál kezdte Tatán, 23 éves korában, miután a budapesti egyetemen jogot végzett. Tata után Kisújszállásra szerződött Kallós József társulatához, majd Sziklai Jenő szerződtette Szegedre. Ezután Miklóssy Imre Újpest-Szolnok-Kecskeméten játszó társulatának lett a tagja. 1936-1937-ben Horváth Árpádnál játszott Debrecenben, majd Bp.-re jött és a Belvárosi-, a Művész-, a Magyar-, a Vígszínház, végül az Új Magyar Színház tagja volt. Előnyös megjelenése, kellemes énekhangja és tánctudása révén elsősorban az operettek bonviván szerepeiben érvényesült, de játszott zenés vígjátékokban, prózai darabokban is. Népszerűségét filmjei is fokozták. 1944-ben a nyilaskeresztes párt tagja és eredeti nevén, Szabó László főhadnagyként részt vett a Szálasi-puccsban, majd a nyilas uralom bukása után külföldre távozott. Németo.-ból Argentínába vándorolt ki, ahol egyik alapítója volt a Magyar Színjátszók Társaságának Buenos Airesben. – Irod. Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985 (I-II., Bp., 1989).